Ciao Bella!
Noha lassan vége a nyárnak, de nem tudok nem elmélkedni egy amerikai plus size blogger forradalmán, aminek köszönhetően nálam elnyerte a Jean D'Arc címet..
Történt ugyanis, hogy egy las vegasi kiruccanást követően megosztott magáról néhány bikinis képet (lásd fent, ill még több Fatkini 2012 bejegyzés alatt itt), amit kellő öniróniával csak "fatkini"-nek nevezett (nálam már ez is totál LOVE) és arra biztatta a nőket, hogy vállalják nagyobbacska testüket a strandon is, merjenek 2 részes fürdőruhát hordani.
Mondanom sem kell, számtalan kommentet (és pozitívakat!) kapott és beindult egy olyan láncreakció, melynek eredményeként egyre több nő küldte be Gabinak a saját bikinis képét (fatkini gallery ide kattintva). Ennek kapcsán elgondolkodtam: ahogy Amerikában a nőknek (még a pluszosoknak is) jóval több önbizalmuk van, mely fordítottan arányos a bennük rejlő irigységgel - vajon nálunk milyen reakciót váltana ki egy hasonló mozgalom? Attól tartok (és TÉNYLEG nem szeretnék negatív lenni), hogy nálunk ez inkább szörnyülködést váltana ki - és ha elég nagy buzz alakulna ki körülötte, Schobert Norbi is bejönne a képbe, mint zsírharcos...ami (if you ask me) elkeserítő...
Pedig gondoljunk csak bele: a nők 80%-ának (bár megkockáztatnám a 90-et is...) NINCS kifutó-modell-tökéletes alakja (erre a metrón, olasz órára menet figyeltem fel, mert azon gondolkodtam, vajon az én kis elmélkedéseim a blogomon mást is érdekelhetnének ill. érinthetnek - az én drága barátnőimen kívül??). Nagyon sokszor hallom a panaszáradatot nálam JÓVAL vékonyabb barátnőim szájából "Túl széles a csípőm" "Vastag a bokám" "Nem elég hosszú a lábam" "Vastag a karom" és még sorolhatnám...amiből arra következtetek, hogy ami a tökéletlenséget illeti: ÉN SEM VAGYOK EGYEDÜL - vagyis Te sem, kedves olvasó ;-)
Miután ez a ténymegállapítást megtettem, jön a következő kérdés: vajon melyik jobb:
a, Keseregni, elégedetlenkedni, UTÁLNI magad és szenvedni a strandon, szenvedni egy szűkebb ruhában, mert urambocsá' picit nagyobb a hasad?
b, elfogadni, hogy amiben vagy az TE vagy...a TE tested, amitől nem szabadulhatsz, megbékélsz vele és elkezded SZERETNI, mert Benned is van valami, ami hangsúlyozást érdemel. Ha pedig tudsz az adott problémán változtatni: hajrá! és ez esetben is fogd fel úgy, mint egy ÁLLAPOT, amin Te változtatni fogsz, így hát miért kellene utálkozni azon, ami úgyis formálható?
Nyilván költői volt a kérdés, de ha ennyire egyértelmű a válasz, miért nem ezt tesszük?
Még az is lehet, hogy hamarosan jönnek az én fatkinis képeim :))) Addig is egy félig-Jean-D'Arcos kép rólam...bikiniben....amit IMÁDOK, mert végre nem fekete és nem öregnyanyás a pántja, voilá:
Csók, puszi, pá, édeseim
Zsuzska
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése