Age is just a number // Az életkor is csak egy szám

Ciao Bella,

For long time I have been planning to share my thoughts on another self-acceptance topic which many of you may struggle with. We all know the popping question (though according to my Dad, you NEVER ask this question if you want to get out alive from such conversation) "How old are you?"....


Már egy ideje tervezgetem, hogy írok önmagunk elfogadásának egyik talán legkritikusabb témájáról, amivel bizonyára többen hadilábon álltok. Mindannyiunknak ismerős a kérdés (noha Édesapám szerint ezt a kérdést SOHA nem teszed fel, feltéve hogy élve akarsz kikerülni egy efféle beszélgetésből) "Hány éves vagy?"...

Csakis pozitívan, 2013-ban is!

Ciao Bella!

Lassan eltűnnek az utolsó bejglimorzsák is a szánk széléről, a szilveszteri mulatozást is kipihenjük lassan és újra indulnak a szürke hétköznapok. Illetve miért is kellene, hogy mindegyik szürke legyen? 
Tudom, persze, nem könnyű mindig meglátni a jó dolgokat, de azért vagyok, hogy ebben segítsek Nektek - és ez a fajta hozzáállás bizony tanulható! Kitaláltam egy remek gyakorlatot, ami nekem is tuti segíteni fog a borúsabb napokon és roppant egyszerű, így a vállalkozó kedvűek velem tarthatnak.
Akik ismerik A titok c. könyvet/filmet, azoknak nem ismeretlen a kívánságfal, ami az én hálószobám ajtaján is ott van: csupa olyan képpel, vággyal, szöveggel amikre vágyok és tudatosan vonzom be azokat az életembe.
Na most ennek egy 2.0 verzióját készítem el idén - a már megtörtént csodákat fogom felírni kis cetlikre és a hála dobozomba rakni, amit én készítettem még tavaly évvégén:

Gyakorlatilag erre a célra bármilyen tárolóeszköz - a legegyszerűbb befőttesüveg is tökéletesen megfelel. Semmi más dolgom, csak amint történik valami jó velem - legyen az egy barátokkal eltöltött délután vagy épp egy szál virág, felírom egy-egy papírdarabra és bedobom a hála dobozkámba. Ez segít majd, ha netán elfelejteném, mennyi minden jó történt velem évközben - hiszen egyszerűen csak kinyitom és elolvasgatom, a boldog emlékekből újra felvértezem magam erővel és szeretettel.
Anna barátnőm ma átküldött egy nagyon tanulságos történetet arról, mik is az igazán fontos dolgok az életben, amiket hajlamosak vagyunk elfelejteni, miközben evilági dolgokat hajszolunk, legyen az egy nagyobb ház, egy újabb ruha vagy egy modernebb televízió a nappaliba. Beleesünk a csapdába, hiszen mindig lesz olyan ember, akinek nagyobb a tv-je vagy okosabb a telefonja és ahhoz hasonlítgatjuk magunkat. Pedig a mérce nem itt kezdődik - először is önmagad kell legyőznöd, méghozzá a benned rejlő negatív árnyakat. Mert van fedél a fejed fölött, mert tudsz mit ebédelni, mert van családod, vannak barátaid - mind olyan dolog, amiért hálás kell, hogy legyél!
Ma este el is kezdem és felkerül az első gondolat arra a cetlire - hiszen már lelki szemeimmel látom azt a fantasztikus (és egészséges) ebédet, amit Annától kapok ma, tele mozzarellával és zöldségekkel :)
Mert az élet IGENIS szép - ne engedd, hogy bárki is letörölje arcodról a mosolyt, inkább légy Te az, aki változást hoz más életébe!

Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska

Pluszos Szépségek VII. - Zsuzska, a „PLUSZ”-ok királylánya

(Ciao Bella - sokat gondolkoztam, hogyan tudnék a legtárgyilagosabban írni magamról, de Anna barátnőm aki olvas a gondolataimban megtette ezt helyettem...íme, az ő sorai, mindenféle szerkesztés vagy átírás nélkül - rólam, Neked!)

Naptár szerinti időszámításban kb. 2 és fél éve ismerem Zsuzskát, de lélekben olyan mintha a kis bolondos hugicám lenne :).

Annyi mindenben hasonlítunk és különbözünk is, tökéletesen kiegészítve egymást!

Kollegális barátságként indult...

Valamitől ő más volt... Ha az irodában a többiek búskomoran ültek a számítógépük előtt, reggel álmosan és nyűgösen ébredeztek, ő kacagott, vagy épp dúdolt egy dalt... Elég volt ránézni, sugárzott belőle a pozitív életérzés, a boldogság.

Pár hét alatt rádöbbentem, hogy ebben a lányban annyi szív, érzés, jókedv, őszinteség van, amit nagyítóval keresve is nehéz találni a mai világban.

Egyre többet beszélgettünk, mostanra talán már ismerem harmincegynéhány évének legfontosabb állomásait, a töréseket, a küzdelmeket, és a nagy boldogságok részleteit is.

Próbáltam megfejteni miből tudott / tud mindig energiát gyűjteni, és a legnehezebb időszakokból is megerősödve, mosollyal az arcán kilábalni.

Erre akkor kaptam meg a választ, amikor megismerhettem a szüleit és a kis borsodi települést, ahol felnőtt. Én világ életemben városi lány voltam, így talán a kontraszt még nagyobb volt.

A szülői ház nevelte ezt a különleges lányt ilyenné: megélte az igazi otthon melegét, édesapja és édesanyja szívből jövő féltését és szeretetét, ami a megfelelő szigorral és elvárásokkal párosult. Mivel jómagam is anya vagyok, boldog lennék, ha 20 év múlva a saját lányommal is olyan meghitt és őszinte órákat tölthetnék együtt, mint amit náluk láttam!

Zsuzska életébe a nagy szerelem is olyan igazi, mesébe illő, királylányos módon kúszott be! Épp csak ismerkedett a Facebook rejtelmeivel, amikor felfedezte, hogy sokan híres emberek nevével és fotóival regisztrálnak. Rákeresett kedvenc színészére, Clive Owen-re, és a sok-sok hamis Clive között feltűnt egy, aki a saját fotóival volt fent az oldalon. Viccesen küldött neki egy üzenetet... Ebből 2-3 héten át tartó aktív levelezés lett, a fiú Olaszországban élt. 3 hét után megvette az első Budapest – Milánó repülőjegyét. Ez 3 éve volt! 2 éve feladta addigi életét, és Magyarországra költözött, hogy minden reggel a lány kedves arcával, és kacajával kezdhesse a napot, esténként pedig meglephesse finomabbnál finomabb vacsorákkal, vagy épp az aznap kreált CUPCAKE csodákkal :). Apja helyett apja lett Zsuzska kutyusának, Lulunak, aki Marco finom ételeinek előkóstolójává vált, mint régen az igazi királyi kastélyokban :).

Most, hogy végigolvastam az eddigieket jöttem rá, hogy egy szót sem írtam vele kapcsolatban a PLUS SIZE-ról. Mert nem ez jut róla eszembe. Hanem a személyisége, ami azonnal mindenkit levesz a lábáról. Depresszió ellen, receptre kellene íratni őt azoknak, akik még nem békéltek meg saját magukkal, nem tanulták meg a rossz pillanatokban is megtalálni azt az ici-pici pozitívumot!

Zsuzska a blogján keresztül adja át az ő világát, gondolatait, színességét. Megtalálta azt, ami különleges benne, és célja hogy segítsen mindenkinek saját maga megszeretésében.

Mert a világ kerek. :)

Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska