Bring it on, baby avagy próbáld fel/meg!

Ciao Bella!

A mai outfitem kapcsán eltűnődtem, vajon egyedül rám jellemző-e, hogy sokszor már gondolatban elvetek egyes ruhadarabokat anélkül, hogy legalább felpróbálnám őket? Aztán ahogy virtuális bolyongásom során összefutottam néhány "önsegítő" pluszos (amerikai) blogba rájöttem, nem vagyok egyedül ezzel (sem).

Idén nyáron kicsit visszanyúlva a 80-as évek C.C. Catch ill Flashdance inspirálta kötött fejpántos időkre, előtérbe kerültek a kötött ill horgolt ruhadarabok. Nálunk a Süel (csekkolhatod FB-on) márka darabjait számos celeben láthattad a médiában, persze ők nem éppen pluszos méretűek... És itt meg is érkeztünk a dilemmámhoz. Gyakorlatilag egész nyáron szemeztem ezekkel a horgolt csodákkal, sőt még a Süel Fashion Street-en található üzletébe is betértem...végigmatattam a vállfán sorakozó szépségeket majd megállapítottam, ez nekem NAGYON NEM állna jól.

Ebben a hitben voltam egészen múlt hétvégéig, amikor is teljesen véletlenül bementem a Debenhams üzletbe (ők is ott vannak FB-on, klikk ide) a Westendbe (ahová egyébként sosem járok az ott fellelhető embertömeg nívója miatt) és már a pénztártól való távozás után reklamált a hetedik érzékem, amikor megpillantottam ezt a bézs felsőt. Ott árválkodott a maradék "SALE" részleg ruhái között, és szinte kiabált, hogy vigyem haza. Nana, nem eszik ám azt olyan forrón, lássuk hogy áll. Valahogy azt éreztem, adok neki egy esélyt...és milyen jól tettem :) (legalábbis szerintem). Noha szezonvége, de beszereztem így legalább pénztárcakímélő módon ezt a horgolt csodát, ami remek módon elfed de nem sátorszerűen egy ujjatlan topot.

Tanulság:

1. MINDIG, MINDENT próbálj fel! Nagyon sok függ a szabástól, a minta és a tested kapcsolatától, hiszen nem szalagról jöttünk le, különbözőek vagyunk, jól állhat valami, ami a vállfán lógva nem túl vonzó - egészen addig, míg meg nem töltöd élettel!

Kiegészítés:

2. Több méretet próbálj - én rutinosan 1-el nagyobb /kisebb méretet is beviszek mindig magammal, mert ahány cég, annyi szabás, és így megspórolom a rohangálást is a próbafülkébe-és-ki.

Szóval próbára fel, bring it on, baby!

Csók, puszi, pá édeseim

Zsuzska

Pick of the day, Aug 16, GUESS

Ciao Bella!

A mai outfitem eszembe juttatta a táska történetét, így gondoltam, megosztom Veletek.

Előtte megmutatom, ma hogyan láthatnál, ha szembe jönnék Veled az utcán (persze elképzelhetően néhány csepp izzadtság ott fénylene a homlokomon és a hajam is hullámosabb lenne a tarkómon gyűlő verejték miatt, egyszóval MA MELEG VAN, amire én nem készültem, de sebaj, éljen a légkondi- hisz' nem vagyok még eléggé megfázva ebben a bolondos időben..)

És a történet: 2 éve először léphettem a hőn áhított Toszkán- földre, amit meg annyiszor elképzeltem már, miközben ezredszerre is megnéztem kötelező jelleggel egyik kedvenc filmem, az Under the Tuscan Sun-t (nekem angolul van meg, CHECKITOUT angol nyelvű trailer itt és az egész film magyarul itt ) és szinte láttam, amint lobog a hajam a szélben, ahogy átszaladok a napraforgómezőkön (khm...szaladok...na azért az megérne egy misét). Első alkalommal Pisa és Firenze fért bele a nyaralásunkba, amit Levanto nevezetű apró tengerparti városkában töltöttünk. Firenze egyszerűen magával ragadó, varázslatos az apró utcáival, a gyönyörű dómjával és telis-tele van liliommal, a város szimbólumával (még a csatornafedőket is ez díszíti), amit mágikus jelként fogtam fel, hiszen a Zsuzsanna héber eredetű szó és jelentése?? Naná, LILIOM :)

Na de vissza a táskához; Városnéző túrára kevés időnk maradt, de azért egy gyors "Marco! Beugrunk ide egy percre?"  látogatás belefért, hiszen ellenállhatatlan vágyat éreztem egy kis bag shoppingra a Guess előtt elhaladva. Mint egy űzött vad, úgy rohantam be és bár nem néztem az órámra, de mögöttünk "kattant a zár", hiszen záróra volt, amit a roppant-olasz, roppant-erőszakos eladó igyekezett is a tudtomra adni. Volt még pár bag-maniac rajtam kívül az üzletben, másokat is bevonzott a 50%-70% leárazás matrica és már csak 1-1 darab "olcsósított" táska várta, hogy valaki hazavigye. Nekem egyből megakadt a szemem ezen a bézses-furcsaszínű és fazonú táskán (félben összehajtható és keresztpánttal átvetős fazonúvá alakítható). Lekaptam a polcról, de ugye az elsőbe NEM ugrunk bele, szét kell még ott nézni - viszont rutinosan Marco kezébe nyomtam, nehogy nézelődésem közben valaki elvigye előlem. 

Ezután egy gyors sprintben végigloholtam a bolton, Marco mögöttem, kicsit helyzetidegen módon szorongatva a táskát, ám most is bebizonyosodott: az első gondolat mindig jó :) A roppant-olasz eladónő már gyakorlatilag az esti randiján volt lélekben, minket persze a pokolba kívánt és egyértelműen jelezte: jó-lenne-már-ha-mennétek nézéssel rákérdezett, kérem-e a táskát. SÍÍÍÍÍÍÍÍ, naná, hogy igen, egy gyors fizetés és máris szorongattam legújabb szerzeményem, amit azóta is nagyon szeretek!

Csók, puszi, pá édeseim

Zsuzska