Szerencsésnek érzem magam a hajam miatt - elég dús és annak ellenére, hogy szőke (a természetes színem is), meglepően erős szálú. Ha akarom, könnyen és gyorsan nő - de röviden is szuper tartása van (volt már egész rövid, szinte "fiús" hajam is). Azonban egy dologgal nehezen békélek meg: a göndörsége...persze tudom, más örülne neki és sokat fizet azért, hogy fürtössé váljon, nekem is hálásnak kellene lennem érte. Részben az is vagyok, hisz ennek köszönhetően könnyen formálható, van tartása - ám aki velem egy cipőben jár, az pontosan tudja, milyen elkeserítő egy 35 fokos hőségben ha történetesen 1 órán keresztül egyenesítem és az első izzadtságcsepp begöndöríti...
Tegnap este nem volt már energiám az éjszaka közepén a szokásos 1 órás mutatványra, amit a hajam beszárítása jelent - és maradt úgy, ahogy a természet megadta: göndören.
Mivel ez is én vagyok - így megmutatom Nektek, íme a cicanő CC Catch a nyolcvanas évekből:
Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska
