A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Olaszország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Olaszország. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 10., vasárnap

Wellness olasz módra // Wellness in Italian style

Ciao Bella,

Évfordulós kiruccanásunk 2. napját a közeli Garda termálfürdőben töltöttük. Utólag visszagondolva jól döntöttünk előző este, hogy az alvást választottuk, mert így másnap szinte egész nap a fürdőben lehettünk. Voltam már pár wellnessezésen, de ez a látvány levett a lábamról: gondoltam, a bejárat után jön a fürdő épülete, átöltözünk és irány a medence, jacuzzi és szauna. Ehelyett a kapun belépve egy óriási zöld park tárult elénk, s ahogy elindultunk a köves ösvényen magnólia fák és egyéb egzotikus növények között, azon töprengtem, vajon mégis hol a medence?



The second day of our anniversary trip was a spa treatment in Garda thermal spa. Eventually it was a great idea to spend the first night in our bed so we could spend more time on the second day in this fantastic resort. I visited some wellness centers before but this view swept me off my feet: after the entrance I was expecting a building with changing rooms and a swimming pool, hot tube and sauna. But we are in Italy, and they have style: after entering the main gate, we found ourselves among magnolia trees and other exotic trees in a huge park and I was wondering where the pools could be?




Pár perces séta után egy tisztás közepén egy nagy tavat pillantottunk meg, gőzölgő vízzel, szökőkúttal (mármint a tó belsejében), vízesésekkel és pezsgőfürdős medencékkel a közepén (!). Megérkeztünk - ennyit a csempézett és klórszagú medencékről! A tó mellett elhelyezkedő épületben volt az öltöző és itt persze kissé aggódni kezdtünk, hisz noha kellemes tavaszi idő volt, de mi voltunk az egyetlen amatőrök, akik nem hoztak fürdőköpenyt, csak törölközőt. Sebaj, szerencsére kellemes volt az idő, így ruháinktól megszabadulva (s a papucshelyzetemet megoldva) a „medence” vagyis tó felé vettük az irányt. Egy üvegezett folyosó, majd egy pihenő rész következett nyugágyakkal és korláttal ellátott lépcsőn keresztül sétálhattál a tó 34 fokos termál vízébe. A lépcsőn lefelé el sem tudtam képzelni, vajon milyen lesz a tó alja – nem tartottam valószínűnek az iszapot, de a betont sem. Az első óvatos lépések után fellélegeztem, hiszen apró kavicsokat szórtak az aljára, amin abszolút kényelmes volt a járkálás. A víz nem túl mély, nagyjából mell alatt végződött – a peremeknél ennél alacsonyabb.




Couple of minutes walking took us to a huge lake with steaming hot water, fountains (yes, in the middle of the lake!), waterfalls and hot tubes in the midst of the lake. So no tiled pools or chlorine smell in sight – good point! After changing our dresses we were worried a bit as it seemed we were the only amateurs who took only towels and not bathrobes with us but as the weather was really nice springish, we were not cold at all. We passed the corridor with glass roof to the lake and after walking down the stairs I was wondering what to expect when stepping into the steaming water: concrete or mud? Moving my feet carefully I could release: little stones were placed on the bottom of the lake so walking was really pleasant feeling. The water was not too deep, maybe under my chest and on the sides even less.






Egyből bevetettük magunkat a tó közepén található jacuzziba, melyek egyike 37, míg a másik 39 fokos – s nem véletlenül írták ki, hogy maximum 10 percet ajánlott itt tölteni, hiszen elég forró a hangulat a közel 40 fokos bugyogó vízben. Apropó, forró hangulat! Jót nevettem a tó körül és bejáratánál elhelyezett házirenden, mely a szokásos „ne egyél, ne igyál, ne dohányozz, és ne kiabálj” mellett utolsó pontként minden szerelmest hidegvérre int, ha túlforrósodna a hangulat, hiszen tilos „szerelmes ölelésekben kiteljesedni” – s mindezt számtalan videokamera vigyázza, a legelrejtettebb zugokban is.





The hot tubes in the middle of the lake are simply fantastic – 37 and 39 Celsius (98-102 F) bubbles to make you feel completely relaxed. It is advised to spend not more than 10 minutes in those as you get on fire. Speaking of hot – the rules and regulations made me smile. Beside the usual „no food, drinks, smoking or shouting” rules, the last notice was meant to discourage lovers from getting too hot in the water and many cameras made this restriction sound serious enough.



A tóban egyébként kialakítottak egy mesterséges barlangot is, ahová egy vízesésen keresztül vezet az út, s bent is hidromasszázs kényezteti a vendégeket – óriási élmény! Mikor már teljesen szétáztunk, a törölközőbe bugyoláltuk magunkat és kiültünk egy-egy napozó ágyra, mert kellemesen sütött a nap, így nem fáztunk. Délután pedig ugyanezt az üvegépületben, a pihenő részben tettük ahol picit el is szundítottunk. Sajnos 3 óra felé megszárítkoztunk és elindultunk a szállásunkra a csomagjainkért, mert este már Milánóban kellett lennünk.  Legalábbis ez volt a terv – aztán ahogy lenni szokott, ember tervez…és kedves házigazdák végeznek. Hisz vendégünk vagy egy kávéra….és ne indulj útnak étlen-szomjan (az olaszok és az étkezés fontossága kikerülhetetlen) így a tervezett 4 órából este 7 óra lett. De náluk sokszor azt érzem, megáll az idő, olykor tényleg nincs jelentősége rohanni, ha úgyis belefér a menetrendbe miért is ne élveznéd a vendégszeretetüket? Miért is ne néznéd meg a naplementét a teraszon egy pohár prosecco kíséretében? Az olaszok értékelik ezeket az apró, de semmiképp sem elhanyagolandó örömöket – én pedig sodródom az árral.


One part of the lake is an artificial cave where you enter under a waterfall and hydromassage seats await for you inside – spectacular! After soaking in for a while we took our towels and laid down on some bedchairs – even with some nap included. Unfortunately around 3pm we had to get dressed and head to our bed&breakfast to pick up our luggage and leave for Milan. At least that was the plan – but due to the Italian hospitality we stayed for a coffee, followed by a glass of prosecco while watching the sunset and a light dinner. I do really love Italian’s mentality of finding and enjoying these little but significant pleasures of life! Finally at around 7 we departed.


Nagyon jól éreztük magunkat és mivel a fürdő egész évben nyitva van (ez itt óriási szó, de erről majd egy másik itáliai bejegyzésben írok), sőt, lehetőség van éjszakai fürdőzésre is – így eldöntöttük, hogy télen mindenképp visszajövünk! Elég húzós időszak van mindkettőnk háta mögött és rázós hónapok várnak ránk, így különösen örültem ennek a meglepetésnek és emlékezetes 4 éves évforduló volt! Bővebben a fürdőről ITT olvashatsz.

Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska


It was a really nice experience at the spa and as the park is open all year every day (which is a really big thing in Italy but I tell you more about this topic in another post), morover with night spa option – we decided to return in winter when the weather turns colder. We had quite rough weeks recently and still some more to come so it was the best decision to take a short break and make our 4th year anniversary really memorable. For more info about the spa CLICK HERE.

xoxo
Susie


2013. november 4., hétfő

Love letter from Verona



Ciao Bella,


Az elmúlt másfél hetem meglehetősen sűrűre sikerült és nem volt időm illetve lehetőségem a bejegyzések frissítésére – noha a közösségi médián elég aktív voltam ez idő alatt is. Most azonban időt szakítok egy újabb olasz kaland lejegyzésére, ami ismét személyes indíttatású kirándulás volt.


The last couple of weeks were kind of busy and I had lack of time and possibility to update the blog – however on social media channels I tried to stay active. But now I can have a little rest to share with you my latest Italian trip.

2013. szeptember 17., kedd

Egy eljegyzés margójára

Ciao Bella,


Tegnap egy hihetetlen megható és őszinte levelet kaptam egyikőtöktől, Krisztitől aki megosztotta velem történetét s a levele végén azt írta, olyan mintha már ezer éve ismerne. Ez persze nagyon jól esett, hiszen nem titkolt célom a bizalmatokba férkőzni - persze csakis pozitív értelemben, ezért is osztok meg sok mindent Veletek a magánéletemből én is. A blog szépen csendben 1 éves lett s úgy érzem, eljött az ideje az eddigi legszemélyesebb és számomra legromantikusabb bejegyzésnek.
Ez most amolyan hosszabb lélegzetvételű írás lesz, de remélem olyan szeretettel olvassátok, mint amit én érzek, miközben lejegyzem ezeket a sorokat...
 



Cinque Terre (Toszkána), a Szerelmesek útja



2013. szeptember 12., csütörtök

Black & white chic

Ciao Bella,

Az olaszországi nyaralás már csak emlék, de mint igazi divatrajongó, nem tértem haza üres kézzel. A Fiorella Rubino márkát már tavaly felfedeztem és kihasználva a nyár végi leárazásokat, beszereztem egy-két klasszikus alapdarabot.
 
 


Our Italian holiday is gone with the wind but as a true fashionista I did a little bit of shopping in Milan. I discovered Fiorella Rubino plus size brand last year and as it was end of summer sales, I had to get some chic basic pieces from their collection.

2013. szeptember 5., csütörtök

Maxi skirt - maxi love

Ciao Bella,

Idén nyáron ismét hódítottak kedvenceim, a maxi ruhák és szoknyák, amiket nagyon szeretek annak ellenére, hogy sosem takargattam a lábaimat, mégis olykor jóleső érzés egy földet seprő szoknyába bújni. Igenám, már ha talál egy 176 cm magas lány (nem beszélve a nálam magasabbakról) megfelelő hosszúságút. Nekem sikerült - a kulcsszó: H&M!

My all time favourites, the maxi skirt and dresses were popular this summer, too and even if I never hide my legs, sometimes it feels so comfy to put on a long skirt which touches the ground. If I find the right length - as being 176cm (5'9) sometimes it is a challenge to find a skirt which is long enough. The magic word for me this summer was H&M!


2013. augusztus 13., kedd

Isola Bella - the "beautiful island"

Ciao Bella,

A Maggiore tó másik jelentős szigete a Borromeo család fejének feleségéről, Isabella grófnőről kapta a nevét. Ezen a szigeten kevésbé dominál a botanikus jelleg, sokkal inkább az itt található palota, amit a gróf Isabellának építtetett.

The other major island on the lake Maggiore got its name from the wife of Borromeo, countess Isabella to whom he also dedicated the palace which dominates the whole island.
 
 
 
 

2013. augusztus 7., szerda

Isola Madre - az igazi (olasz) kincses sziget

 
Ciao Bella,

Elérkeztünk olaszországi nyaralásunk utolsó ám egyben leghosszabb szakaszához. Mivel jelenleg a nővérem fiai is velünk vannak, úgy döntöttünk, körbevisszük őket a Maggiore tó környékén. Ennek első állomása a tó egyik szigete, az édesanyáról elnevezett Isola Madre volt.
  


We are having the last but longest part of this year's Italian holiday and since my nephews are with us this time, we decided to take some trips around the beautiful Maggiore lake. Our first destination was the island whose name means "mother" - Isola Madre.

 

2013. július 16., kedd

Bazi nagy olasz kempingezés, part II.

Ciao Bella,

Az előző bejegyzésben már olvashattatok a végtelen időről, a nagy evészetekről és a család fontosságáról (KATT IDE) már ami a mi olasz kempingezésünket illeti. Na de ezeken kívül mi is írja le azt a sajátos kikapcsolódást, amit a "campeggio" takar?




2013. július 9., kedd

Bazi nagy olasz kempingezés, part I.


Ciao Bella,

Marconak, mint minden "rendes" olasznak a Milánótól 60 km-re északra fekvő Maggiore tónál van egy helyes lakókocsija, ami errefelé bevett szokás, hiszen az olaszok imádnak kiszabadulni a városból. A pénteki munkanap végén autójukba pattannak és irány a kemping - ami nem egy tipikus nyaralás változata, sokkal inkább életsílus.  Ebbe már többször belekóstoltam, s ideje volt csokorba szedni az ott tapasztaltakat avagy milyenek is az olaszok az én (plus size) szemüvegemen keresztül.
 

Maggiore tó

 

2013. július 4., csütörtök

Pinup love

Ciao Bella,


Pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartottam, hogy 2 részes fürdőruhát vegyek fel, vagy úgy általában fürdőruhát. Hiszen hol vagyok én a vékonyság fogalmához? Nos, szerencsére ez változott azóta, s noha most is messze állok a vékony nőideáltól, mára már változott a fejemben kialakult kép. Szeretem és elfogadom magam - tisztában vagyok az értékeimmel és belevaló Pluszos Szépségként ma egy retro bikiniben pózoltam a Maggiore tó partján.

Some years ago I would not think to wear a 2 pieces swimdress or better to say: swimdress in general. I was far from being skinny and even if today I am still can not be called thin, something changed in my way of thinking. I love and accept myself - I am aware of my values and as a real Beauty With Plus today I posed in a retro style bikini at the Maggiore lake.



2013. május 7., kedd

Eat, love and go to Milan

Ciao Bella,

Memories of Italy never fade away - or at least I make sure every now and then to return to the Bell Paese. Couple of weeks ago during my last trip we visited the Arco della Pace - the Arch of Peace and after my last post on tolerance towards each other (regardless the size or shape) it comes handy as an outfit post...


Az olaszországi emlékek sosem fakulnak meg - vagy legalábbis mindig gondoskodunk erről s időről-időre visszatérünk a Bell Paese-be. Pár hete a legutóbbi kint létünk alatt )felkerestük az Arco Della Pace-t (magyarul Diadalív vagy Békekapu) és a tegnapi tolerancia bejegyzésem után épp kapóra jön ez a helyszín, na meg egy kis outfit poszt...





2013. április 15., hétfő

From New Zealand to Italy - Lucabella outfit at Lago Maggiore lake

Ciao Bella,

Some weeks ago the sweet ladies of Lucabella brand from New Zealand surprised me with a package of 2 dresses and a merino cardigan (this later you may have seen in an earlier outfit post, click here ).  When I opened the package, I absolutely fell in love with the print silk dress and I wanted to find the best surroundings to take pictures for this outfit. My last Italy trip seemed perfect - at the sunny Lago Maggiore lake with the Alps in the background.




Néhány héttel ezelőtt az új zélandi Lucabella tervezői egy csomaggal leptek meg, amiben 2 ruha és egy merino kardigán volt (ez utóbbit már láthattátok egy korábbi outfit bejegyzésben, ide kattintva ) Amikor kibontottam a csomagot, egyből beleszerettem a mintás selyem ruhácskába és mindenképpen különleges helyszínen szerettem volna lefotózni. A legutóbbi olaszországi út során a Maggiore tó mellett, napsütésben, az Alpok lábánál ez sikerült is.

2012. december 31., hétfő

2012 by Zsuzska

Ciao Bella!


Nem vagyok híve az újévi fogadalmaknak, hiszen ha nem tartod be, csak csalódást okozol saját magadnak - és lássuk be, sokszor alakul ez így, hogy a kezdeti lelkesedés könnyen alábbhagy. Mert bizony én is kezdtem heti 4 konditeremmel az évet, ami aztán gyorsan elapadt...és milyen pocsékul éreztem magam utána, hiszen azt éreztem, már megint elbuktam :(

Helyette sokkal inkább szeretek ilyenkor visszagondolni arra, mi minden is történt az elmúlt évben. Ez afféle évértékelő morfondírozás, számba veszem mennyi remek emberrel ismerkedtem meg, vagy éppen milyen kapcsolatokat zártam le - merre jártam a világban s ezekből mit tanultam (mert nem kell ahhoz az óceán másik felére utazni - akár egy szomszédos kis faluban is nagy lecke várhat ránk!) így most sem teszek másként, csak ezt megosztom Veletek is.
Januárban Marco és a barátaim egy szuper meglepi vacsorával kedveskedtek, ahol a torta évszáma "epic", hiszen képes voltam visszafordítani az idő kerekét és a 33. születésnapomon is 28. voltam :)


A barátok (természetesen a család mellett) nagyon fontosak az életemben - pár kapcsolatom erősebbé vált az éven és volt olyan is, ami megszakadt. Az idő előrehaladtával észrevettem, változtam az emberi kapcsolataimat illetően. Mindig is nyitott voltam, az a tipikus lány akinek sokszáz ismerőse van - azonban rájöttem, nem megfelelő helyre raktam sok embert. Az ok nagyon egyszerű - érzelmek vezérelnek (mint mindig) és általuk kicsit fátyolosan láttam, ki az, aki valóban megérdemli a "barátnő" címkét és ki az, aki inkább csak kihasznál és meglehetősen egyoldalú kapcsolatot ápol velem. Nagyon kemény szavak, de szembe kellett néznem és aszerint cselekednem, mely kapcsolat kölcsönösen építő jellegű és érdekmentes. Ezelőtt 1-2 évvel erre még nem voltam képes, mert figyelmen kívül hagytam azt, hogy folyton csak én adok és teszek bele szeretetet, energiát egy adott kapcsolatban - azonban idén ez már másképp volt s feltett szándékom ezt a fajta mentalitást megtartani és erősíteni magamban.



Februárban a nővérem nagyobbik fia 18 éves lett - amit szintén döbbenettel fogadtam, hiszen noha nekem még nincs saját porontyom, de a testvéreim gyerekei a szemem előtt cseperedtek fel és az én emlékezetemben valahogy még mindig kis totyogós mindegyik. Az idő múlása, ahogy körülöttünk lévő gyerekek felnőnek szerintem intő jel kell legyen - hiszen a mindennapok taposómalmában sokszor nem is vesszük észre, ahogy peregnek a napjaink, viszont egy gyerek növekedése roppant látványos változás, ahogy a tipegőtől eljut az egyetemig!
Mert folyton az a rohanás (meló-gyerek-család-barátok) és közben semmire sem jut időnk..Ott vagyunk, de közben mégsem - hiszen fejben már egy következő teendőn rágódunk vagy aggodalmaskodunk. Ezt folyamatosan tanulom Marcotól, mert az olaszok ebben zseniálisak - igenis minden percet ki kell élvezni, hiszen az egyedi és megismételhetetlen! Időt kell szánni magunkra és szeretteinkre egyaránt - ezt igyekeztem gyakorolni az éven, de mint minden, ez is egy olyan folyamat, ami folytonos munkát igényel, így egészen biztosan dolgozok ezen még :)


Az idén is sikerült egyik legnagyobb szenvedélyemnek hódolni: az utazásnak azon belül is Olaszország felfedezésének. Noha Velence viszonylag közel van hozzánk, eddig még nem sikerült a vizes város meglehetősen sajátos utcáit rónom - idén tavasszal ez sikerült.
Rómát látni és meghalni (ahogy az olaszok mondják) - na nem mintha a halálra készülnék (sőt! :) ), de az örök város is váratott magára egészen idén májusig, amikor is 4 napot eltölthettünk romantikusan, városnézősen és szokás szerint evős-ivósan.



Aztán az utazásokat egy újabb, az idő múlására emlékeztető esemény törte meg - 15 éve érettségiztünk, ami hihetetlen! Főként mikor újra megöleltük egymást és ugyanott folytattuk a csipkelődést, a bohóckodást, mint ahol abbahagytuk. Olyan jól esett újra "gyerekként" viselkedni, s magam mögött hagyni a "komoly felnőttet" - ezt is meg kellett tapasztalnom. Hiszen nem szabad olyan komolyan vennünk saját magunkat sem sokszor - egy jóízű nevetés amellett, hogy még kalóriát is éget a hasizom igénybevételének köszönhetően - kisimítja a lelkünk ráncait!



Sosem hittem volna - de TÉNYLEG volt olyan osztálytársam, akit szó szerint nem ismertem meg (pedig az elmúlt években is voltak találkozóink). Ők is, ahogy én vagy Te, Szépségem - folyton változunk, de ez nem azt jelenti, hogy bánkódni kellene azon, ami elmúlt vagy a megjelent ráncok számán! Az életkor épp olyan, mint a testalkat - elfogadásra ítéltetett, ezen dolgoztam idén (mert azért az a 28-as szám nem véletlenül volt a tortámon, a poénon túlmutató oka volt..), és példaként áll előttem jópár nő, akikről tervezek egy bejegyzést írni, mert azt gondolom, nem csak én küzdöttem az életkor szellemével.

A nyaralás több részletben történt - de ezekről már olvashattatok. Aki lemaradt volna, vagy egyszerűen szeretne kicsit délre utazni virtuálisan a decemberi hidegben, az kattintgasson: SZICÍLIA ITT, CALABRIA ITT és AMALFI PART, CAPRI ITT.

Ezen kívül talán a legmeghatározóbb esemény a blog születése augusztusban. Kusza irományoknak indultak, amik úgy érzem, idővel szépen kezdték kiforrani magukat afféle útmutatóvá - egy pozitívabb, mérettől független élet felé. És ez csak a kezdet...2013, én készen állok és kíváncsian várom a változás szelét ami egészen biztosan sok jó embert és eseményt sodor majd az utamba!

Ezt kívánom Nektek is, Szépségeim - vegyétek észre az értékes embereket, a szeretet erejét, mely remélhetőleg ezeken a sorokon is átüt - és a pozitív változást, mely minket körbevesz! Legyen nagyon boldog az új évetek - s tiszta szívemből kívánom, váljanak valóra az álmaitok!!!

Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska

2012. december 22., szombat

Előkarácsony olasz módra

Ciao Bella!

Egy remek hét van mögöttünk, amit a Szerelmemmel és családi illetve baráti körben tölthettem, megtapasztalva az igazi olasz virtust (eszünk-iszunk-soppingolunk és hangoskodunk, míg csak bírjuk, de még azon is túl!).
Alvásra nem sok idő maradt, de a fentebb felsorolt dolgok sokkal fontosabbak voltak :) Ezúttal olyan ételeket is kipróbálhattam, amiket eddig nem volt merszem (fekete kagylólében főzött tagliolini tészta királyrákkal) és a karácsonyi vásárlást is sikeresen teljesítettem. Ellátogattunk a Dómhoz, végigjártuk (illetve kóstoltuk) a dóm téri karácsonyi vásárt, elbámészkodtunk a híres La Rinascente mind a 7 emeletén (erről a helyről már írtam korábban) és persze elképesztően finomakat ebédeltünk, vacsoráztunk.



Mindez pedig képekben:






 Még a  Mikulással is összefutottam 



Egyik este hűtlenek voltunk az olasz konyhához és kipróbáltunk egy szuper amerikai grill éttermet



Clive Owen és Clive Owen :)

 


 Karácsonyi vásár olasz módra - édes élet


 Marco egyik kedvenc éttermében míg várakozol a vacsira, kedvedre válogathatsz az előételek számtalan verziója közül, s ez utóbbi a ház ajándéka :)



A hírhedt fekete tészta - hogy én eddig miért nem kóstoltam meg??


Na igen, a Via Montenapoleone luxus üzletei meseszerű téli kirakattal pompáznak - ez itt Ralp Lauren és Prada:




 Egyik kedvenc üzletemben minden kapható, amire a lakásban szükséged lehet s mindez kifinomult stílussal, mindenki pénztárcájához szabva. A feliratos ékszerszekrénybe egy csapásra beleszerettem!



 







A Mikuláson kívül egy virágba borult jótündérrel is összefutottam a dóm téren :)
 


Végezetül valami olyasmi, amit el sem tudtam képzelni - nem épp kalóriaszegény eledel! Egyik este különleges vacsoránk volt - jobb szélen a vékony burgonyatakaróba bugyolált grillezett halam - balra pedig pizza tésztából készült házikóba rejtett tészta tenger gyümölcseivel - fenomenális ízkavalkád!


Olaszország ezúttal is szuper volt, az emberek valahogy türelmesebbek, továbbra is stílusosak, amit ezúttal nem sikerült megörökítenem fényképek formájában, de valahogy azt súgja egy belső hang, hogy hamarosan újra találkozok olasz hon hölgyeivel :)

Csók, puszi, pá édeseim
Zsuzska