2012. augusztus 9., csütörtök

Takarni vagy nem takarni? Ez itt a kérdés!

Ciao Bella!
A magamfajta "erősebb testalkatú" (anyukám után szabadon) nőkben minden reggel felmerül a kérdés: mindent eltakaró lepelruha vagy test vonalát követő bevállalós.
Velem sincs ez másképp - reggelente kész káosz uralkodik el csöppnyi lakásomban, és olykor eléggé megviseli idegeimet a hosszas válogatás: ez a nadrág jó lenne, de a színben passzoló felsőben úgy érzem magam, mint egy kötözött sonka...dilemma....dilemma és még több dilemma. Szeretem összepárosítani a dolgokat, egész koncepciókban gondolkodom. Bevallom néha már túlzásba is esek, de ha egyszer bekattan, hogy egy adott fülbevalót akarok viselni aznap, képes vagyok az egész ruhatáram felpróbálni, nyilván 20 perces késésben kapkodva, hogy megtaláljam az általam tökéletesnek érzett szettet hozzá - ezt persze nem látja senki (kivéve Marcot, aki végképp nem érti, hogy 2 kék felső között mégis mi a fene különbség van?), csak a végeredményt. Pedig az odáig vezető út néha tényleg fárasztó...nem panaszkodni szeretnék, hisz magamnak generálom a kényszeres ruhapróbát, s azt is tudom, ennek vajmi' kevés köze van a testalkatomhoz. 

Szokásos kérdés már a vásárlás pillanatában is: megpillantok egy sátorszerű ruhadarabot (rendszerint felsőket, mert a lábam nagyjából szabványméret, így csak a felső tájakat kell nagyobb odafigyeléssel kezelni) és ráharapok: ez PONT jó lesz nekem, a színe is tetszik, jól variálható (nem utolsó szempont ugyebár) ÉS a lényeg: eltakarja a hasam...Van, hogy hirtelen felindulásból meg is veszem majd a szekrényben "porosodik" az idők végezetéig (vagy amíg az én drága jó anyukám presszionálásának hatására szortírozást tartok)... és miért? Mert a sátorszerű darabok NEM állnak jól! Ez csak egy piszkos mind-game, amit a rossz beidegződés miatt követek el (s gondolom nem vagyok ezzel egyedül, khm?) sorozatosan..hiszen megpróbálom figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy az A vonalú felső "fennakad" majd az "ütközőimen" így még inkább nagynak tűnök. 
Nagyon divatosak voltak már tavasszal a leggings-el jól kombózható tank top-ok s maradtak a nyár slágerei is. A képen látható Asos felsővel már régóta szemezek, de mivel internetről kellene megrendelni, szerencsére lebeszéltem ezidáig magam erről a (vélhetően) ballépésről, mert bár a Curve szekció egyik darabjáról van szó, azt is tudom, hogy optikailag ez MINDENKIT nagyít, lásd a nádszál vékony D. Regina is husibbnak tűnik (színtől és póztól függetlenül :) ) pedig ő aztán szupervékony!
Aztán ott vannak a deréktájon húzott (=hasi-husit fedő) topok, amik láttán felcsillan a szemem, a szívem is hevesebben ver, hiszen tőkéletes választásnak tűnnek egy leggings-el vagy szűk farmerrel kombinálva....de megint csak NEM, hiszen ki akar úgy kinézni mint egy termetes hőlégballon?? Ez a fazon szintén amorf alkatot varázsol a dúskeblű és/vagy teltebb hölgyeken, megszüntetve teljesen a nyomokban még fellelhető derékvonalat.
Mi a megoldás? Az arany középút, mint mindig, most is jó tanácsadó: nem kell BíróIcás testrefeszülő metállédis dresszben gondolkoznunk, de a sátor méretig se jussunk el! Tapasztalatom szerint legideálisabb a test formáját ENYHÉN, de azért KÖVETŐ ruhadarab, ami ott van meghúzva/beszűkítve ahol az épp legelőnyösebb viselője számára (=nálam ez a mell alatti részt jelenti)
A kép első két felsőjét nem kell elmagyaráznom, viszont ami a colour blocking ruhában még figyelmet igényel (az előnyös mell alatti szabáson túl) az ejtett váll! Gyakran alkalmazom ezt a trükköt én is vállpántos (vagyis ujjatlan) felsőknél/ruháknál, hiszen optikailag szexi és előnyös (eltereli a figyelmet az általam vastagnak ítélt csupasz karomról).

Egyszóval felejtsük el a takarózást, mert azzal csak magunk alatt vágjuk a fát (ill. csökkentjük az amúgy sem ideális csípő-derék közti különbséget!) - inkább ismerjük meg a testünket, mert mindenkiben van valami plusz, valami ami hangsúlyozást érdemel: egy formás láb, egy szép vádli, egy keskeny csípő (ahhh....szerencsések!), stb stb! 
Merjünk szépek és szexik lenni - mert egy bizonyos méreten túl is megérdemeljük ;-)

Csók puszi pá édeseim!
Zsuzska

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése